Mik azok a kriptovaluták?
Mik is azok a virtuális valuták?
Mi az a kriptográfia?
Mi az a decentralizáció?
Mi az a blokklánc?
Mi az a bányászat?
Mi a kriptovaluta felhasználási módja?
Mi az a Bitcoin?
Bitcoin-elfogadóhelyek
Kriptovaluták
Mik azok a kriptovaluták?
A kriptovaluták digitális (vagy virtuális) valuták, amelyek kriptográfiát, vagyis egy kommunikáció titkosításához használt technikát használnak. Fizikálisan nincsenek jelen, csak virtuális formában. Ez rendkívül nagy kontraszt a hagyományos valutához képest, aminek általában egy értékes nemesfém szolgál alapjául, mint például az arany.A legtöbb kriptovaluta egy blokklánc technológián alapuló decentralizált rendszer. Ez a tranzakcióknak egy olyan nyilvános főkönyve, amelyet több ezer ember (bányászok) tart fenn és frissít szerte a világon. Minden tranzakció névtelen, viszont nyilvánosan elérhető. Ennek a biztonsági jellemzőnek köszönhetően, a legtöbb kriptovalutát gyakorlatilag lehetetlen meghamisítani, habár a biztonságuk több más tényezőtől is függ.
A decentralizáció ebben az esetben azt jelenti, hogy a kormányok, bankok és a pénzintézetek sem férhetnek hozzá ehhez a kriptopénzhez… kivéve természetesen azt az esetet, amikor a kormány megtiltja a digitális valutával való kereskedést (erre a továbbiakban visszatérünk).
Amíg a hagyományos valutát a kormány vagy közösség alapján generálják, ezt a virtuális pénzt titkosítási technikákkal hozzák létre. A programozása szabályozza a használatát és a kriptovaluta kibocsátási időpontját. A titkosítási technikák garantálják az értéket és a folyamat megbízhatóságát – attól függően hogyan programozták őket.
Mivel a fenti bekezdésben több olyan fogalmat is megemlítettünk, amelyek talán magyarázatra szorulnak, a következő fejezetekben részletesebben fogunk foglalkozni velük.
A neve a kriptográfia miatt, az angol crypto szóból illetve előtagból származik, ami jelentése szerint a hagyományos szöveget kiismerhetetlenné és titkossá változtatja; ez a folyamata a titkos adat kóddá változtatásának az extra biztonság eléréséhez. Ehhez hasonlóan a kriptovaluta egyenleged bizalmas információt tartalmaz, ami értelmezhetetlen más számára, valamint az elszámolási folyamat sem változtatható meg, ha a bejegyzést már véglegesítették.
Mik is azok a virtuális valuták?
A kriptovaluták digitális valuták. Csupán a számítógépen léteznek, hiszen rendszerük nem tartalmaz megfogható bankjegyeket és érméket.A virtuális pénz lehet centralizált, ahol létezik egy központ, amely irányítja a pénzmennyiséget, vagy lehet decentralizált, ahol a pénzkínálat több helyről származik. A kriptovaluták a második kategóriába tartoznak. A hagyományos valuták esetében a bankok illetve az államok az úgynevezett centrum, ami szabályozza a valutákat, viszont a virtuális testvéreiknél nincs központilag szabályozva. A virtuális valuta kódjának megírásakor dől el, hogy a későbbiekben a kibocsátás hogy lesz szabályozva, amely a legtöbb esetben később nem módosítható. A bányászok segítségével történik meg az új pénzegységek kibocsájtása. Ezek a kibocsájtások a bányászoknak energiába kerülnek, így a kibocsájtott pénzek nem a semmiből teremtődnek. Többek között ez a folyamat ad értéket az adott valutának. Az idő múlásával a kibocsájtott pénzegység időegység alatt egyre kevesebb, mivel egyre több energia kell egy egység előállításához. Maga az algoritmus követeli azt, hogy egy új egység előállításához egyre több energiát kelljen felhasználni. Ezt hívjuk bányászásnak, de a későbbiekben részletesebben beszélünk róla.
Talán az egyik legfontosabb különbség a hagyományos valutákhoz képest, hogy a tulajdonos tárolja a valutához tartozó kulcsot és azt, hogy a tulajdonosnak mennyi pénze van azt a rendszer, vagyis a bányászok tárolják. A tranzakciók listája mindenki számára elérhető, viszont a számlákhoz nincsenek nevek vagy bármiféle más személyes információk hozzárendelve. Egy ilyen típusú virtuális számla nyitásához nincs szükség a személyazonosság igazolására vagy lakcím megadására, azaz teljesen anonim módon tárolhatunk pénzt a rendszeren.
Mi az a kriptográfia?
A kriptovalutákat a tranzakciókkal kapcsolatos adatok átkonvertálására használják. Az egyik leghíresebb eszköz, amely kriptográfián alapuló kommunikációt használt nem más, mint az Enigma, amelyet a Második Világháború alatt használtak.Azonban az Enigmának volt egy hiányossága, ami lehetővé tette a Szövetséges hatalmaknak, hogy megoldást találjanak az Enigmán keresztül küldött üzenetek dekódolására, még a kriptovaluták által használt kriptográfia mai napig is feltörhetetlen. Legalábbis egyelőre, habár feltehetően ez hosszú ideig így is marad, hacsak nem következik be egy óriási újítás a számítástechnika terén. Sokak szerint a kvantum számítógépek a legesélyesebbek a modern kriptográfia feltörésére, azonban ezek a számítógépek még leginkább kísérleti fázisban vannak. A kriptográfiát nevezhetjük még a nyilvános és a privát kulcsok kriptográfiájának is. Ez a technológia lehetővé teszi két kriptográfián alapuló kulcs azonosítását: a privát kulcsét és a nyilvános kulcsét.
Minden kriptovaluta számlához tartozik egy privát és egy publikus kulcs.
A publikus kulcs az maga a tárcának a címe, amit megadunk annak a személynek, aki pénzt akar utalni a számlánkra. A privát kulcs pedig nyitja a számlát, ez semmiképp sem szabad eljusson a tulajdonoson kívül más személyhez. A privát kulcs valójában egy szöveg, ami a számlanyitásnál generálódik. A rendszer egy egyszerű szövegből egy meghatározott titkosítási módszerrel generálja ki a privát kulcsot, majd hozzárendeli a számlához, mint megoldókulcs. A titkosítandó szöveget vagy üzenetet nyílt szövegnek (plain text) nevezzük. Maga a titkosító eljárás egy algoritmus, amely a nyílt szöveget egy másik szöveggé alakítja.
Az utóbbi szöveget nevezzük titkosított szövegnek (cipher text). Az algoritmus alkalmazása a nyílt szövegre a kódolás vagy rejtjel'(e)'zés. A nyílt szöveget tekinthetjük számsorozatnak, a titkosított szöveget hasonlóképp, ilyen felfogásban a titkosító algoritmus egy matematikai függvény. Erről fel kell tennünk, hogy injektív, mivel a címzettnek vagy fogadónak képesnek kell lennie arra, hogy egyértelműen visszanyerje a nyílt szöveget a titkosított szövegből. Utóbbi folyamat, azaz a visszanyerés a dekódolás vagy (vissza/meg)fejtés.
Hogyan lehetséges, hogy a rejtjelezett szöveget mindenki olvasni tudja, de csak a felhasználó tudja megérteni, azaz csakis ő legyen képes a visszafejtésre? Ezt a lehetőséget az úgynevezett kulcs biztosítja. A kulcs a rejtjelző eljárás egy olyan paramétere, amelyet csak a küldő és a megcélzott fogadók, a címzettek ismernek. A többi fogadó általában ismeri a rejtjelzés algoritmusát, illetve annak főbb elemeit, de nem ismeri a kulcsot. Enélkül pedig nem tudja, a rejtjelezett szöveg konkrétan milyen függvény alkalmazásával állt elő, és kénytelen egy általában végtelen nagy függvénycsaládon belül keresgélni. Ez néha elméletileg is, gyakrabban azonban szimplán csak gyakorlatilag, lehetetlenné illetve túlságosan költségessé teszi számára a visszafejtést.
Az olyan illetéktelen fogadókat, akiknek érdekükben is áll a nem nekik címzett titkos üzenetek visszafejtése és ezzel meg is próbálkoznak, gyakran támadó feleknek, míg a küldőket és illetékes címzetteket legális feleknek is nevezzük.
Mi az a decentralizáció?
A kriptovaluták decentralizáltak, mivel a rendszerük központi bank vagy adminisztrátor jelenléte nélkül működik. A digitális valuták értékét és kínálatát maguk a felhasználók irányítják. Mondhatjuk azt is, hogy ez egy olyan valuta, amely tényleg az embereké. A kriptovaluták működésének megértéséhez elengedhetetlen megérteni, hogy mit is jelent egy decentralizált hálózat. A decentralizáció koncepciójáról már korábban is beszéltünk, azonban más szemszögből is tekinthetünk rá. Amikor kinyitod a böngésződ és beírod a keresőbe azt, hogy „www.google.com,” a számítógéped a Google szervereivel kezd kommunikálni. A böngésződ ezután különböző keresési eredményeket fog mutatni neked.Ha a Google szerverei valamilyen okból kifolyólag nem lennének elérhetők, akkor nem tudnád megtekinteni az említett keresési eredményeket. Ez azért van, mert ezek az adatok egy centralizált hálózaton vannak tárolva. Egy decentralizált hálózat segítségével el tudjuk kerülni az ilyen fennakadásokat.
A kriptovaluták egyik alap tulajdonsága az, hogy nem egy központi szerv bocsátja ki őket, ami elméletileg ellenállóvá teszi őket a kormányok általi beavatkozásra és manipulációra.
A kriptovaluták “szerverei”, vagyis a bányászok lényegében mindenhol ottvannak szerte a világon, mivel bárki bármiféle engedély nélkül lehet bányász.
Ezért a kriptovaluták rendszerét nem lehet lekapcsolni, mert hogyha egy bányász lecsatlakozik a rendszerről akkor a többi átveszi a feladatát. Minél több bányász van, a rendszer annál megbízhatóbb, gyorsabb és biztonságosabb. Ezért sem szerezhet senki sem hatalmat a rendszer felett, mivel nem létezik egy központi szerver, amelyet feltöréssel birtokba lehet venni. Nem létezik egy központi számítógép, amely kapcsolatot tartana az összes bányásszal, mivel az összes bányász tartalmazza az algoritmust, ezért pontosan tudják, hogy mi a feladatuk. Ha az egyik bányászt sikerülne is feltörni, nincs mód rá, hogy onnan a többi bányászt elérjük valamint nincs lehetősége arra, hogy hozzáférjen az adatokhoz, mert azok titkosítva vannak.
Mi az a blokklánc?
A blokklánc az elosztott főkönyv technológia egyik formája, amely transzparens és megmásíthatatlan. Egy olyan főkönyv, amely minden tranzakcióval kapcsolatos adatot nyilvánosan rögzít. Ahhoz, hogy egy tranzakció rögzítve legyen, a hálózat többségének jóvá kell hagynia. Ha ez megtörténik, az azt jelenti, hogy a hálózat egyezik a tranzakció hitelességével. Lássunk egy példát a könnyebb megértés érdekében. Történt már olyan, hogy egy digitális képet (például egy nyaralásról) küldtél egy barátodnak vagy családtagodnak emailen keresztül? Ha igen, akkor minden bizonnyal készítettél egy digitális másolatot az adott fájlról. Az viszont nem lenne jó, ha ugyanezt a digitális pénzeddel is megtehetnéd.A digitális fájlokat természetüknél fogva egyáltalán nem nehéz korlátlanul megsokszorozni. A filmkészítők és a zenészek már az internet és a peer-to-peer technológia megjelenése óta szembesülnek ezzel a problémával. A pénzügyi világban a megkettőzés problémáját a Kétszeres költés problémájának nevezik. De vajon hogyan lehet elkerülni azt, hogy új pénzt állítsanak elő a semmiből? Itt jön képbe a blokklánc technológia, hiszen lehetővé teszi a disztribúciót a megkettőzés helyett.
A blokklánc egy viszonylag új technológia, amely a harmadik személyekbe helyezett bizalmat a saját kezedbe teszi. Ennek köszönhetően átvehetjük az irányítást a saját pénzünk felett és saját bankunkká vállhatunk. Ez az új technológia gyorsabb és biztonságosabb globális tranzakciókat tesz lehetővé, ami ösztönözi a globalizációt. Egy használati területre vonatkozó példa a való világból:
Tegyük fel, hogy 10.000 eurót szeretnél küldeni barátodnak, Ádámnak, aki jelenleg Londonban él. A jelenlegi bankrendszerben (ahol részleges fedezetű bankrendszert használnak), a folyamat a következőképp néz ki:
Az eredeti bitcoin blokklánc egy nyílt forráskódú rendszer, amely a pénzátutalás hagyományos módszerének alternatíváját kínálja. A közvetítő egy olyan rendszerrel van helyettesítve, ahol csoportos ellenőrzés van, amely magas szintű követhetőséget, biztonságot és gyorsaságot kínál.
A mi esetünkben elküldhetjük Ádámnak a kriptovalutáinkat közvetlenül a blokkláncon keresztül, a bankok szigorú korlátozásai nélkül. Az átutalás sebessége és tranzakciós díjai attól függenek, hogy melyik kriptovalutáról van szó. Azonban még minimális díjak esetében is a tranzakció rendkívül gyors lesz. Egyszerűen csak átküldjük a kriptovalutáinkat a saját tárcánkból Ádám tárcájába. A hálózaton szereplő nodeok (vagy emberek) jóváhagyják a tranzakciót, biztosítva ezzel azt, hogy a pénz megjelenjen Ádám számláján. Mi van a biztonsággal? Ha Ádám úgy dönt, hogy valamilyen okból megkérdőjelezi a tranzakciót, rendelkezünk a tranzakciótörténettel a nyilvános főkönyvben.
A blokklánc technológia akár a pénzügyi szektornál is nagyobb lehet. Használható minden olyan többszintű tranzakcióra, ahol fontos a visszakövethetőség és az átláthatóság. Az ellátási lánc egy olyan fontos példa, ahol a blokklánc kihasználhatja a szerződések kezelését és aláírását, és ellenőrizheti a termékek eredetét. A blokklánc technológia akár szavazási platformokra is használható vagy orvosi és személyes adatok nyilvántartására. A blokklánc felhasználási területeire vonatkozó gyakorlati példák száma a jövőben valószínűleg csak növekedni fog.
A blokklánc azonban magáncélokra is használható, habár ez az eredeti céljával nincs teljesen összhangban. A lehetőség azonban így is megvan rá. A pénzügyi intézmények rendkívül nagy nyomásnak vannak kitéve, hogy demonstrálják a jogszabályoknak való megfelelést, és sok vállalat próbálkozik a blokklánc alkalmazásával.
Mi az a bányászat?
A bányászat egy szétosztott konszenzus rendszer. Amikor valaki szeretne egy tranzakciót lebonyolítani, a decentralizált hálózat minden tagja kap egy másolatot a szóban forgó tranzakcióról. Ezután a hálózat minden tagjának jóvá kell hagynia a tranzakciót, ami lecsökkenti vagy talán meg is szünteti a csalás esélyét, illetve lehetőségét.A hálózat fenntartásában rengeteg ember vesz részt világszerte. A bányászat kifejezés nem jelent mást, mint azoknak a tranzakcióknak a jóváhagyását, amelyek arra várnak, hogy felkerüljenek a blokkláncra.
Ez a módja annak, hogy a tranzakciók időrendi sorrendben kerüljenek fel a blokkláncra. A jóváhagyáshoz a tranzakciót egy blokkba kell csomagolni, amely szigorú titkosítási szabályoknak kell, hogy megfeleljen, amelyeket a hálózathoz tartozó bányászok ellenőriznek és hagynak jóvá. A folyamatban egyetlen centralizált hivatalos szerv sem vesz részt. Így van megvédve a kriptovaluták hálózatának semlegessége. Lássunk egy rövid összehasonlítást a hagyományos elektronikus pénzrendszerrel. Amikor elvégzel egy hitelkártyán keresztüli fizetést, a kibocsátó (például a MasterCard) az, aki köteles igazolni és feljegyezni a tranzakciót.
Az új kriptovaluták létrehozásának folyamatát bányászatnak hívjuk, és több szempontból is hasonlít az arany bányászására. Mindkét esetben sok munka és energia befektetése szükséges ahhoz, hogy egy értékes terméket állítsunk elő. Lényegében a Bitcoin bányászok igazából új Bitcoinokat hoznak létre azért cserébe, hogy nagy mennyiségű számítógépes teljesítményt fektetnek be a hálózat fenntartása és védelme érdekében. A legsikeresebb bányászok új kriptovaluta egységgel vannak megjutalmazva, ha sikeresen hozzáadnak egy új blokkot a blokklánchoz.
Manapság a jutalom soha nem egyetlen személyt illet, hiszen a világon senki nem rendelkezik akkora számítógépes teljesítménnyel, hogy megoldjon egy sikeres blokkhoz szükséges komplex matematikai műveletet.
Ennek eredményeként a bányászok együttműködnek és összeadják a számítógépes teljesítményüket az úgynevezett „bányásztársulás” létrehozása érdekében. A jutalom ezután a hozzájárult teljesítménnyel arányosan van szétosztva a bányászok között. A nagyobb számítógépes teljesítményt biztosító bányászok magasabb jutalomban részesülnek.
Mi a kriptovaluta felhasználási módja?
A kriptovaluta számtalan módon felhasználható amennyiben az eladó elfogadja azt érvényes fizetőeszközként. Többek között ezekre használják a kriptovalutát manapság:Amióta az emberek látóterébe került a kriptovaluta, némileg kétes hírnevet szerzett magának. Vajon miért ez a helyzet, amikor a korábban említett nyilvánvaló előnyökkel rendelkezik? A titkos mivolta miatt a kriptovaluta esetleg valóban vonzó lehet az illegális tevékenységet folytatók számára. De ez természetesen igaz az összes olyan tevékenységre, amivel magas profitra lehet szert tenni – hogy a pénzt általánosságban ne is említsük.
A jó kérdés az, hogy mi a kriptovaluta eredeti célja? A bitcoint a megalkotója biztosan a valuta értékét közvetlenül befolyásoló erősen centralizált pénzügyi intézmények és kormány cáfolataként hozta létre.
Bitcoin
Mi az a Bitcoin?
A Bitcoin 2008-ban lett létrehozva egy Satoshi Nakamoto állnevet viselő titokzatos személy vagy szervezet által. A kilétét/kilétüket azóta is homály fedi, és az valószínűleg örökre így is marad.A Bitcoin kriptovaluta alapötletét Satoshi publikálta a Bitcoin: Egy peer-to-peer elektronikus készpénzrendszer című tudományos tanulmányban. A tanulmány bevezetője következőket foglalja össze:
„ Egy elektronikus, tisztán peer-to-peer alapú készpénz lehetővé tenné az online kifizetések küldését az érintett felek között anélkül, hogy arra egy pénzügyi intézményt kellene igénybe venni. A digitális aláírások jelentenék a megoldás egyik részét, de a fő előnyök elvesznének, ha még mindig szükség lenne a dupla költések megakadályozásához egy megbízott harmadik személyre. Mi egy olyan megoldást javasolunk, ahol a dupla költés problémája egy peer-to-peer hálózat használatával lenne kiküszöbölve. Ez a hálózat időbélyegezné a tranzakciókat úgy, hogy egy folyamatos, függvényalapú, proof-of-work láncolatba hash-eli őket egy olyan rekordot hozva létre, amit a hitelesítési algoritmus megismétlése nélkül nem lehetne megváltoztatni. A leghosszabb lánc nem csupán arra lenne bizonyíték, hogy az események/tranzakciók sorrendje ellenőrzött, hanem arra is, hogy a lánc létrehozásához a legtöbb CPU erőforrást használták fel. Addig, amíg a CPU erőforrások többségét olyan együttműködő, „igaz” csomópontok működtetik, amik nem a hálózat támadása céljából működnek együtt, addig ezek a csomópontok hozzák létre a támadóéval szemben a leghosszabb blokkláncokat. Egy ilyen hálózat csak minimális struktúrát igényel. Az üzenetek a legjobb erőfeszítés elve szerint közvetítődnek, a csomópontok tetszés szerint léphetnek ki és csatlakozhatnak újra a hálózathoz, hogy aztán elfogadják a leghosszabb proof-of-work láncot annak igazolásaképpen, ami a távollétükben történt. ”
A Bitcoin ökoszisztémájában nincsenek centralizált intézmények, amelyek díjakat számolnának fel, és a tranzakciók feldolgozása akár néhány perc alatt is megtörténhet, még akkor is, ha az átutalás a világ másik felére történt. Továbbá ez egy olyan valuta, amelyet nem korlátoznak az országhatárok.
Azzal már tisztában vagyunk, hogy a bankintézmények magas díjakat szabnak ki, általában lassú a működésük és különböző földrajzi korlátozások vonatkoznak rájuk. Azonban ez nem minden. A bankok bármikor befagyaszthatják ügyfeleik számláit, sokszor kimondottan gyenge indokkal. Ennek eredményeként, számos ember szerint a bankoknak túl nagy hatalom van a kezükben.
A Bitcoin röviddel a 2008-as gazdasági világválság után lett létrehozva. Néhányan úgy vélik, hogy a válság segítette elő egy decentralizált valuta ötletének megfoganását, és az egyik főbb oka volt a Bitcoin megjelenésének. Ha jobban belegondolunk ez az elmélet nem is hangzik olyan hihetetlennek, hiszen a Bitcoin a monetáris rendszer egyik lehetséges jövőjét képviseli.
A kormányzati szervek és a bankok gyakorlatilag korlátlanul nyomtathatnak vagy generálhatnak pénzt (EUR, USD, GBP stb.), még a Bitcoin korlátozott számú kínálattal rendelkezik, amely 21 millió coinra van korlátozva. Jelenleg körülbelül 17.5 millió coin lett létrehozva, az utolsó Bitcoin kibányászása pedig körülbelül 2140-ben fog megtörténni. A Bitcoin legelterjedtebb rövidítése a BTC. Egy Bitcoint 8 tizedesjegyig lehet felosztani és a legkisebb egységét nem hivatalosan satoshinak hívják. Egy satoshi egy Bitcoin százmilliomod részének felel meg vagyis 0.00000001 BTC-nek.
A blokklánchoz minden 10 percben egy új blokk csatlakozik. A legsikeresebb bányászok újonnan létrehozott Bitcoinnal vannak jutalmazva.
A jutalom minden 210,000 blokk után feleződik. Kezdetben a bányászokat 50 Bitcoin jutalom illette, majd 2012-ben megtörtént az első jutalom feleződés (25 Bitcoinra). A második feleződés 2016-ban történt. Jelenleg is ebben a szakaszban tartunk, 12.5 Bitcoinos jutalommal. A következő feleződés 2020 májusában várható.
A jutalom körülbelül négyévente feleződik. Ezt az időtávot úgy kapjuk meg, hogy 10 percet (egy új blokk létrejöttéhez szükséges idő) megszorzunk 210,000-el (a feleződéshez szükséges blokkok száma). Sportrajongóként érdekesnek találom, hogy a feleződési esemény mindig a nyári olimpiai játékokkal egy évben történik.
A lényeg a következő: Minél több a bányász, annál biztonságosabb a hálózat, azonban annál magasabb is a bányászat nehézsége. Ez azért van, mert a rendszer gondoskodik arról, hogy minden 10 percben egy új blokk csatlakozzon a blokklánchoz (sem előbb, sem később).
Az első Bitcoin blokk
A kezdetekkor a bitcoin még inkább egy teoretikus elképzelés volt, melyről titkosítással foglalkozó fejlesztők beszélgettek egymás között. Nem is igazán volt piaca az érmének egészen 2009 októberéig, amikor is a New Liberty Standard oldal elkezdte megjeleníteni bitcoin első árfolyamát.Az árfolyam számítás alapja az egy bitcoin előállításához szükséges – az Egyesült Államokban elérhető – elektromos áram ára volt. Ez az jelenti, hogy 2009 OKTÓBER 5-ÉN 1 DOLLÁRÉRT 1309 BITCOINT LEHETETT KAPNI. Jelenlegi ára 9100 dollár.
Nem is kellett sokat várni az első tranzakcióra, három nappal később egy finn fejlesztő fizetett 5 dollárt 5050 bitcoinért. Hihetetlen árfolyamok voltak ez időtájt még. Kis idővel később pedig sor került első termékvásárlásra is.
Két darab pizzát vásárolt, amit a frissen alakult BitcoinTalk fórumán keresztül többek közreműködésével Laszlo Hanyecz, a magyar származású programozó. Laszlo 10 ezer (!) bitcoint fizetett a 25 dollár értékű pizzákért. Az első évben tulajdonképpen csak bányászattal lehetett Bitcoinhoz jutni, viszont az legalább jövedelmező volt akkortájt. Laszlo is így jutott a bitcoinjaihoz. Pár hónappal később a hírhedtté vált Mt.Gox tőzsde is kezdte el a működését 2010 júliusában.
Az első média megjelenés
2010 júliusában a Bitcoin 0.3-as új verziójáról beszámolt a slashdot.org technológiával foglalkozó online magazin.A cikknek köszönhetően ugrásszerűen megnövekedett az érdeklődés a technológia és a bitcoin iránt. A kereslet növekedése az árfolyamon is meglátszódott, mindössze 5 nap leforgása alatt az árfolyam 10-szeresére, egészen 0.08 dollárig emelkedett.
Az első kitörés a bitcoin árfolyamában
Ahogy elkezdett folyamatosan növekedni a bitcoin elfogadottsága, úgy kezdett el kitörni abból a szűk programozói rétegből, akik kezdetben ismerkedtek a technológiából. 2011 feburár 9-én a mindössze két éves bitcoin már 1 dollárt ér az Mt.Gox tőzsdén a folyamatos kereslet növekedésének köszönhetően.Nem megdöbbentő módon először az alvilág csapott le a anonimitás lehetőségét megteremtő digitális valutára. 2011 februárjában indult útjára a Silk Road internetes fekete piac, ahol tulajdonképpen bármihez hozzá lehetett jutni bitcoinért cserébe. Drogok, fegyverek, hamis iratok és hasonló termékek voltak kaphatóak a Ross Ulbricht által alapított piactéren. A nagy népszerűségnek örvendő platform több millió dolláros forgalmat generált, így nem csoda, hogy egy újságíró a Gawkertől is felfigyelt a jelenségre. 2011 júniusában megjelentetett cikke először vitte be a bitcoin fogalmát a mainstream médiába – melynek meg is lett a hatása. A cikk megjelenése után két hét alatt a bitcoin árfolyama a megnövekedett kereslet miatt 5 dollárról 30 dollárra emelkedett. És emelkedett volna tovább is, ha akkor az egyik legnépszerűbb kereskedési platformot, a Mt.Gox-ot nem érte volna egy hekkertámadás. Jogosulatlan felhasználók hozzáfértek a tőzsde adatbázisához és hamis megbízásokat adtak le, mely levitte az árfolyamot. Mivel ez időtájt az Mt.Gox jelentette a legkönnyebb megoldást a bitcoin vásárlásra, a támadás híre igencsak megrengette a bizalmat a közösségben mely révén bezuhant az árfolyam is.
2012 júliusáig kellett várni, hogy újra 10 dollár fölé szökjön az árfolyam, innentől viszont már nem volt megállás: 2013 áprilisában átugrotta a 100 dolláros, majd novemberben az 1000 dolláros értékhatárt is – utóbbival egy uncia arany árával került egy szintre. Az ezt követő átmeneti visszaesés részben az Mt. Gox nevű, japán bázisú kereskedőcég botrányainak is volt köszönhető.
Kisebb belső botrány tört ki a hivatalos Bitcoin Alapítványban: az Mt. Gox vezérigazgatója, az alapítvány vezetőségében is szerepet vállaló Mark Karpeles szerint a rendszer technikai hibái miatt tűnhetett el közel 850 ezer bitcoin 60 millió dolláros kárt okozva a csődöt jelentő cégnek, de az alapítványt vezető Gavin Andersen ezt visszautasította, szerinte az Mt. Gox szoftverében volt a hiba. Ennek, és a kizárólag bitcoinos fizetési lehetőséget kínáló darkweb-portál, a Silk Road bezárásának (és az ott az FBI által lefoglalt több tízezer bitcoinnak) volt köszönhető, hogy az árfolyam egészen 2017 januárjáig nem tudott visszakapaszkodni ezer dollár fölé – igaz, ebben az időszakban kezdett el a Bitcoin a mainstream felé közeledni. 2014 legvégén a Microsoft engedélyezte a nagy cégek közül elsőként a bitcoinos fizetést online platformjain (Windows-alkalmazások, Xbox-játékok, zenék, filmek), 2015 októberében pedig az Economist címlapjára került a Bitcoin és a blokklánc.
A túl gyors emelkedés
A Facebook korai tulajdonosi botrányában Mark Zuckerberget sikeresen perelő Winklevoss ikrek 2017 márciusában lendítettek egyet az árfolyamon: egy Bitcoinra épülő tőzsdén kereskedő alap (ETF) indítását kérvényezték, bár ezt az illetékes állami bizottság visszautasította. A hype-nak köszönhetően szeptember elejére már 5000 dollárt ért egy bitcoin, november végén 10 ezret, december 18-án pedig elért a történelmi csúcsára, 19 783 dollárral.Az árfolyam kiszámíthatatlan ingadozása és gyors felfutása lett végül a visszaesés kiváltója: bár az előző hónapokban több ország tette hivatalossá a bitcoinnal való fizetést, és a tőzsdék is elkezdtek nyitni felé, 2017 és 2018 fordulóján eljött a tiltások időszaka. Először Kína, majd Dél-Korea (a legjelentősebb kereskedő országok közül kettő) kezdte fokozatosan tiltani a bitcoinkereskedelmet, majd a Facebook, a Google és a Twitter is kijelentette, hogy betiltja a platformjain futó kriptovaluta-hirdetéseket. Ahogy valószínűleg az sem segített, hogy 2018 júliusában kiderült, hogy addig a pontig összesen 6 millió bitcoin tűnt el nyomtalanul a rendszerből, ami a 21 millióban megállapított fix készlet 28,5 százalékát jelenti.
Bitcoin-elfogadóhelyek
Az évek során a bitcoint egyre több helyen kezdték elfogadni, főleg Amerikában és Európában. Ázsia egyes országaiban, például Kínában a Bitcoin egy betiltott kereskedési eszköz ezért hivatalos elfogadóhelyek nincsenek. Ennek ellenére a kínaiak előszeretettel vásárolják a Bitcoint befektetési célokra.
Lehet-e a Bitcoin a válasz a pénzügyi válság ellen?
Az előző pénzügyi válság idején pontosan ez ellen jött létre a Bitcoin, amivel jelenleg is szembesülünk.Sokan azt állítják, hogy a Bitcoin nem lehet képes egy pénzügyi válság során a menedék funkció ellátására. Azonban értékes információt vonhatunk le arról, hogyan teljesített az arany az előző 2008-as válság idején. A 2008-as pénzügyi válság idején az arany ára kevesebb, mint 2 hónap alatt 24%-al esett vissza. Majd ezt követően tudjuk, hogy milyen hosszú és jelentős emelkedő trendet produkált és viszonylag jól átvészelte az előző pénzügyi válságot, mint “menedék”. Vagyis egy olyan termék, ami igazán jól tartotta magát a többi eszköztárgyhoz képest még a kezdeti nehézségek ellenére is.
A mostani válság idején is hatalmas pofont kapott az arany árfolyama is, picit hasonló jelek mutatkoznak talán most is, mint 2008-ban. Ezért a korábbi példa alapján mindenkit óva intenénk attól, hogy ilyen rövid idő alatt próbáljon következtetéseket levonni. Az elmúlt hetekben minden beszakadt , az, hogy ki lesz a következő pénzügyi válság menedékje az csak most fog elkezdődni.
A jelenlegi pénzügyi válság más, mint az előző, ugyanis nem köthető közvetlen a hitelezőkhöz. Mégis a koronavírus okozta helyzet olyan zavarokat okoz, melyek képesek a megfelelő tőkeáttétellel rendelkező vállalatokat és a kiskereskedelmet is földre kényszeríteni. A GPD visszaesése pedig végre szükségessé teheti az eddig is számtalan problémával küzdő pénzügyi rendszerbe vetett bizalom megszűnését.
Természetesen ez nem jelenti azt, hogy a világ a pénzügyi válság elől Bitcoinba fog menekülni! De biztosan egyre több és több ember fogja megkérdőjelezni azt, amit az előző 2008-as válság után Satoshi Nakamoto is megtett. Ezért nagy valószínűséggel újabb és újabb tömegek fognak nyitni a decentralizált, központi iránytás nélküli transzparens hálózatok irányába.